feLugossy kiállítás Sárospatakon - Szabad nézni

2010. augusztus 2-án Hétfőn 18:00 óra. A kiállítást megnyitja Szirtes János képzőművész. aRT-éRT kortárs galéria, Sárospatak, Szent Erzsébet út 26.

Urbán György galéria Sárospatak - PWSDesign

Öreg iskola, egy életút keresztmetszete, Urbán György galériája Sárospatakon. Összejövetel Sárospatak kétség kívül legszebb egykori korcsmájában.

Aknay 60 - Art-Ért Galéria

Húsvét fekete-fehérben

Kortárs képzőművészeti kiállítás nyílik Sárospatakon az Új Bástya Rendezvénycentrumban 2009. április 3.-án 18.00 órakor. A kiállításon

Aknay János, Bereznai Péter, Bernáth(y) Sándor, Csetneki József, ef Zámbó István, Fazekas Balogh István, feLugossy László, Győrffy Sándor, Holdas György, Kéri Mihály, Krizbai Sándor, Molnár Irén, Pacsika Rudolf, Leeman Pascal, Puha Ferenc, Repászky Béla, Repászky Ferenc, Somogyi György, Stark István, Sz. Varga Ágnes, Szemadám György, Szentirmai Zsolt, Szirtes János, Urbán György, Vass Tibor, Vincze Ottó, Wahorn András, Wróbel Péter munkái tekinthetők meg.

Kapcsolódó: Art Ért Alapítvány, Új Bástya rendezvénycentrum

Szentirmai Zsolt: Súlyos Kereszt

feLugossy László: kifürkészhetetlen c. kiállítása MűvészetMalom, Szentendre

FeLugossy László hamarosan új kiállítást nyit “kifürkészhetetlen” címmel. A kiállítás hirdetési anyagainak tervezése – molinók, plakát, meghívó-, a PWSDesign grafikai műhelyben készültek. A kiállítás Szentendrén a MűvészetMalomban tekinthető meg 2009. március 7 – április 13 között.

Meghívó

feLugossy: Kifürkészhetetlen

feLugossy Lászlónak nincs jó kedve, még ha röhögünk is. Egy régi mondás szerint a világ annak, aki gondolkodik: komédia. (Aki érez annak tragédia.)

feLugossy László kiállításán sok mű reflexió a recesszióra, a válságra, amit mi gazdasági kérdésnek tekintünk, de végső soron ezt a gazdaságot mi csináljuk emberek, és a mi viselkedésünk, az emberi természet: a túlzott fogyasztás, a lelkünkkel való foglalkozás elhanyagolása, a másik embertől ( legyen akár egy éppen most éhen haló afrikai vagy megfagyó szegény) való elfordulás, a közöny eredménye, és azé, hogy már azt sem tudjuk, hogy kik vagyunk, mik a mi valós igényeink, tényleg ezt akarjuk, vagy lehet, hogy ezt más akarja, csak ő úgy akarja, hogy mi azt higgyük, hogy mi akarjuk?

Ami elsősorban feLugossyt mégis érdekli, az nem az egyén és társadalom, ember és ember kapcsolata, hanem az egyén önmagához való viszonya. Képeinek egy részén két arcot látunk, melyek különböző viszonyban vannak egymással, vagy egymást nézik (rád vagyok kíváncsi) vagy egymásba folytak (ez nem is olyan felkavaró) és olyan is van aki (újra)rajzolja önmagát vagy valaki mást. (meg kell szokni az időt)

Sok esetben sejtjük, hogy arc az, amit látunk, de már annyira elmosódott, elfolyt, hogy nem tudjuk biztosan. Olyan is van, akinek az arca lecsúszott egyéb testrészeire, és inkább egy állat képe kezd kibontakozni.

Kaotikus és értékvesztett világunkra utal sok esetben a megvalósítás módja, a különféle (sokszor ronda és gusztustalan) anyagok: pamacsok, szőrök, szűrők, nylonfóliák, műanyagok. Ezen anyagok használata a halálosan komoly tartalommal együtt, az értékrendszerek ütköztetése, az irónia állandó jelenlétét okozza. A szemét és gagyi mellett kevés értéket találunk, és azt is elsősorban a hiányban tudjuk megragadni, de nincs veszve minden, amíg erről a hiányról van tudásunk.

Susan Sontag fogalmazott ekképp az iróniáról: „Alighanem az irónia az egyetlen alkalmas ellenSÚLY, mikor a művészetet olyan komoly célra használják, hogy a tudat próbatételének porondja legyen.” Spiró György szintén iróniát emleget Vojnich Erzsébet legújabb munkái kapcsán: „őszintébb az életet ezzel az oldottabb szemlélettel elviselni”. Komoly is, oldott is, de egy biztos: egy meghaladhatatlan szemlélet, egy végpont az irónia.

feLugossy László műveit a kezdetektől figyelve egy „elszomorodásnak” lehetünk tanúi. Egyre több a káosz, és egyre kevesebb az őszinte jókedv.

Két állandó témaköre: a nők és attribútumaik, (cipők, táskák) és az állatok (mókusok, majmok, cicák) megint szerepelnek. Most nincsenek csajok, akik kilőnék egymást, viszont sok a női cipő, amik legalább annyira agresszívek. A női cipők műalkotás jellege a témája ezen képeknek, de a női táskákról szintén elmondható ugyanez. feLugossy egész munkásságára jellemző a nőiség, a női lényeg megjelenítése, természetesen arról mindenkinek egyéni a véleménye, hogy mitől nő a nő, a tűsaroktól, vagy egyéb mástól. Az állatok általában szintén a nemiséghez kapcsolt lények feLugossy művészetében, a macska, a nőies ragadozó, többször is megjelenik. Mókus volt már régen is, dinamittal együtt, mára ez a kedves állat már nem robbant, eszközei kifinomultabbakká váltak. Új jelenség a súlyok, – mérleg ugyan már volt – használata, szinte logószerű megjelenése. A súly mint teher, a megmérettetés terhe, állandó, visszatérő motívuma a mostani műveknek.

A pamflettálcákon a mindennapi élet tárgyainak hőseit láthatjuk: övek, szűrők, fogmosópoharak, kis tányérok, kis villák, kis golyók, sokszor megjelenik a kereszt motívum, női és férfi nemi szervek. A „doboz munka” szintén előzmények nélküli feLugossy művészetében. A mű egyfajta „tér a térben”, a múzeum terére, funkciójára reflektál, ember és művészet viszonyára. A kettesben maradás a képpel a sötétben, ugyanannyira emlékeztethet a gyónásra, mint a peep – show világára.

Sokszor használ szavakat, szövegeket, ezek fontos kiegészítői képeinek, de nem azért, hogy megmagyarázzák őket, hanem inkább, hogy kiegészítsék egymást. 1+1=3, a kép hordoz egy érzést, a szöveg egy jelentést, ketten együtt új értelmet nyer(het)nek.

Mona Lisa talán a festészet legkisebb közös többszöröse, de az is lehet, hogy a legnagyobb közös osztó, – az a szép a művészetben, hogy egyszerre mindez lehet. Mona Lisára újra és újra rá lehet találni, a lényeg nem változik.

Csak nézem feLugossy neandervölgyieit, és nem tudok nem gondolni egy száz évvel ezelőtt élt hölgy szavaira. Ez a hölgy megjósolta, ha az emberiség nem változtat az úton melyen jár, akkor eljön a BARBÁRSÁG korszaka. Félek, hogy neki lesz igaza.

Laca hazánk szellemi életének meghatározó, kultikus figurája immár több mint harminc éve. Volt zenész – az A.E.Bizottság énekese – író, színész, filmrendező, mostanában már „csak” képzőművész, főleg a festészet jellemzi tevékenységét. Tudatosan ösztönös, a belső képhez próbál közeledni, a saját – és ezzel mások – érzékenységének fenntartásán munkálkodik.

feLugossy művészetére nem volt közvetlen hatása egy nagy elődnek sem, stílusát a dadaizmus/neodadaizmus (a világból való részletek kiragadása és ezek archetípussá válásával egy új mítosz teremtése, provokáció) a szürrealizmus/neoszürrealizmus (csapongó asszociációk) az expresszionizmus,(ösztönösség, erőteljesség) szellemiségével, alkotó módszereivel lehet kapcsolatba hozni. Hirtelensége, gyermekrajzokhoz sokszor hasonlító képei a primitívség és vadság érzését keltik. Mindezen stílusok egyszerre vannak jelen, de egynek sincs kiemelt jelentősége. Szellemi rokonságról beszélhetünk több művész kapcsán: Beuys, Flahström, Dubuffet, Enzo Cucchi, Penck,Tóth Menyhért.

A kiállításon a 2006, 2007, 2008-as évek munkái, festmények, kivágott képek, installációk, kisebb írások, ezen műfajok társítása, videók, és – a kiállítás megnyitón performansz látható.

- Fakas Viola kurátor

Forrás: MűvészetMalom